Testvértelepülések
ÚJSZENTES
1899-ig Vadászerdő, románul Dumbrăviţa, korábban Uisentes, némertül Neusentesch.
Temes megyében, Temesvártól 4 km-re északra található község amelyet 133 szentesi református család alapitott 1891-92 folyamán a Vadászerdőnek neveyett helzen.1848-ban még erdő boritotta mai Úszentes területét (meg is gyűlt később vele a telepesek baja), de a mai főtér helyén egy tisztás volt. Temesvártól északnyugatra fekszik a megyeszékhellyel összeérő, de közigazgatásilag önálló község.
Újszentest 1891-ben alapították a magyarországi Szentes idetelepülő családjai. A Temesközt a magyarság a honfoglalás után benépesítette ugyan, s a középkorban viszonylag sűrűn lakott, virágzó vidék volt, lakossága a XV-XVIII. századi háborúkban-különösen Temesvár eleste (1552) után-elpusztult vagy elmenekült. A török hódoltság megszűntével a bécsi udvar Temesi Bánság néven kormányozta a vidéket, majd az 1778-as, közigazgatásilag Magyarországhoz való visszacsatolást követően kezdődött meg a telepítés,elsősorban Szeged és a Tiszántúl környékéről. A benépesítés vallási szempontok alapján (is) zajlott: egy új helységbe vagy csak reformátusokat vagy csak katolikusokat költöztettek. Újszentesen csak református magyarok telepedtek le : 133 család, összesen 768 fő. Ma valamivel több, mint négyszáz református tartozik a gyülekezethez.
A település első éveiben megalakult a református egyházközség, majd a felekzeti iskola. 1902-ben kezdték építeni a templomot, melyet 1903 szeptember első vasárnapján szenteltek föl.”Azóta kisebb-nagyobb javításokat végeztek a templomon, de komolyabb belső felújítási munkálatok csak 1991-ben történtek. Az eltelt száz évet a templom külseje súlyosan megsínylette. Ugyanakkor a telepítés óta eltelt 112 év a gyülekezetet is megvisele. Szórványban lévén, fogy a magyar lakosság, s egyre nehezebben tudja ápolni hitbeli központját és történelmi emlékhelyeit”- állapítja meg a lelkész, Szűcs Otto.
2003 –ban centenáriumra készült az újszentesi református közösség, ugyanis szeptemberben volt a helyi református templom felszentelésének századik évfordulója. A lélekemelő ünnepségszervezését és munkálatokat – az istenháza és a parókia renoválását, az új Petőfi-emlékmű elkészítését – elvégezték; az újraszentelést az őszi hónap második hétvégéjén tartották.
A munkálatok sóran tatarozták a parókiát és a templomot, s új márványtáblát helyeztek el a templomkertben álló, 1947-ben felújítot Petőfi-emlékműre.
Ma az egykori tábor helyén, a százéves, neogótikus stílusban épült református templom kertjében felújított emlékmű idézi fel Petőfi Sándor emlékét,ezen ahelyen gyűlnek össze emlékezni március idusán a helybeli magyarok.
1849 május első napjaiban itt táborozott Bem tábornok serege, és itt csatlakozott hozájuk Petőfi Sándor Az egykori táborhelyen idézi Petőfi emlékét a dombormű. A műemelékre egy új márványlap került – a régit is megőrizték -, amely Petőfi alakját és egy csatajelenetet ábrázol. Az alkotás ifj. Csősz Ferenc kőfaragó munkája,és a helybéli mester vállalta annak az emléktáblának az elkészítését is, amelyen az itt szolgált lelkészek és az eddigi gondnokok nevei olvashatók majd, és amit a templomban helyeznek el, a szentesi kitelepülés századik évfordulójának emléket állító plakett mellett.
A községháza falába 1900- ban a következő felitatú (ma már nem létező) emléktáblát belyezték el az újszentesiek:
„Örök emlékül annak, hogy a Vadászerdőben 1849. VII/26. Bem József honvéd altábornágy hadtesparancsnok gróf Vécsey Károly parancsnokló tábornak. Pereczy Jozsef hnovédezredes, szabadfalui térparancsnok, Petőfi Sándor honvédőrnagy segédtiszt és több huszártiszt kiséretében a Mészöly Farkas huszár alezredes parancsnoksága alatt állott 14. sz. Lehel-huszárok 3 százada felett nagy szemlét tartott. Ez emléktáblát emelte közadakozásból Vadászerdő (Újszentes) község lakossága 1900.
