Tordának több helyi jellegzetességű emlékhelye, emléktáblája,
kopjafája is van, amelyek helyi eseményeknek, illetve helyi, köztiszteletben álló személyeknek állítanak méltó emléket.
Az első világháborúban elesett helybeli honvéd katonák emlékére a kápolnában a Fájdalmas Szűz Mária szobor talapzatára az akkori plébános,
Prém Péter egy réztáblára vésettette fel az áldozatok nevét még az 1920-as évek elején. A plébános
150 tordai áldozatról tudott. Az első világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából a helyi
közösség 2018. május 11-én márványból készült emléktáblát helyezett el ünnepélyesen a kápolna
külső falára, melyre újból felírták az áldozatok nevét, így állítva örök emléket nekik. Az emléktábla elké-
szítését a Magyar Nemzeti Tanács támogatta. Az emléktáblán 117 honvéd neve szerepel, akik az
orosz és az olasz fronton estek el.
A legrégebben felállított emlékmű a művelődési otthon előtt áll (régebben a volt község-
háza falán volt kifüggesztve), amelyet 1951. november 29-én állítottak a helybeli polgárok,
és a második világháború tordai áldozatainak állít emléket. A második világháborúban 36 tordai
esett el a harctereken, és az ő a nevük szerepel a márványtáblán. A Helyi közös és a tordai Nyugdíjas Egyesület tagjai viselik gondját az emlékműnek. Meg kell említeni
azt is, hogy a háború alatt vagy közvetlenül a háború után, több helybeli polgár, akik állítólag a németeket támogatták, a
partizán terror áldozataivá váltak.
A település első kopjafáját a templomkertben állíttatta 2004-ben Nick Ferenc, a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke,
az aracsi Pusztatemplom tiszteletére. Ebben az évben a rossz idő miatt a helyi Aracs Hagyományápoló Egyesület Tordán tartotta az
aracsi Emléknapot, és nem a Pusztatemplomnál, ezért került a kopjafa a templomkertbe, és nem az
aracsi Pusztatemplomhoz.
A másik kopjafát a művelődési otthon előtt 2010. március 15-én
állították fel. A kopjafát Bihartorda, Torontáltorda anyaországi testvértelepülése ajándékozta a
településnek az 1848-as forradalom és szabadágharc emlékére, valamint abból az alkalomból, hogy a szabadságharc alkalmából, március 15-én, a Duna Teevízió egész napos élő
műsort sugárzott Tordáról, amelyet az egész Kárpát-medence magyarsága láthatott. A 1848-as forradalom szele, mondhatnánk
úgy is tüze, Tordát is megérintette. A Historia domus Parochiae Torda 1869-es évi bejegyzésében az akkori plébános a templom teljes felújítása után a következőket jegyezte be:
„Igaz mindez korábban is létre jöhetett volna, ha a 48/49-es szerencsétlen forradalom el nem pusztította volna
községünket, és földönfutóvá nem lettünk volna, úgyhogy visszatérve a tűzhelyeinkhez
csak romokat, kormos alakat és hamut találtunk, egy megrabolt templomot, és így kétszer kellett
az ABC megtanulni, hogy most örömmel élvezhessük és szemlélhessük a fennállottakat az egyházunk tekintetében”. A kopjafa erre is emlékezteti a
tordaiakat.
Ezen kívül még egy emlékhelye is van településünkön. Ez pedig a 2003-ban a templomkert sarkánál elhelyezett emlékkereszt. Az emlékkeresztet a falu első iskolájának és templomának
200. valamint az un. „megörökülés” 100. évfordulója alkalmából állította tordai helyi közösség és az egyház. Az emlékhely és a kereszt Fejes István, amatőr festő, Fürtön István, fafaragó és
még néhány helybeli polgár közös munkája. Ez egyben jelképe és megtartó ereje a jobb időket is megélt magyar településnek, közösségnek, az itt
élők üdvössége, menedéke, vigasza, oltalma. Az emlékkereszt méltó és örök emléke falunk múltjának, de a jelenének és jövőjének is.
Három helybeli, közismert, köztiszteletben álló személy is kapott emléktáblát.
A településen az első emléktáblát Fejes Istvánnak (1943-2004) 2011. november 26-án állította a Tordaiak Klubja a Kis Ferenc utca 87-es
szám alatti a szülőházán. Fejes István helybeli amatőr festő volt, aki szebbnél-szebb olajfestményeivel, portréival, tájképeivel, rajzaival ismertté vált
nemcsak a faluban, hanem egész Vajdaságban és külföldön is. Torda múltját örökíti meg vásznain, a vert falú, kis ablakos,
fehérre meszelt házakat, a kihalt téli tájat, az itt élő embereket, csendéleteinek alkotó része a mindennapi kenyerünk, a
tejesköcsög és a szalonna. Nagyon sok önálló és közös kiállítása volt a szülőfalujában, Belgrádban, Újvidéken Szabadkán és
külföldön is. Hagyatékáról a Tordaiak Klubja gondoskodik. Évente Fejes festőtábort is szerveznek a helyi Ady Endre iskolában, ekkor szokták megkoszorúzni az emléktáblát is.
Dr. Berényi János (1954–2015) egyetemi tanár, neves tudós, növénynemesítő, a Tordaiak Klubjának több éves elnökének, 2016. július 15-én, a születésnapján, leplezték le a szintén márványból készült emléktáblát
a Boris Kidrič utca 75-ös szám alatti szülői ház falán, amely azóta Emlék-ház is. A tábla elhelyezését a Magyar Nemzeti Tanács támogatta, a Tordaiak Klubja szervezésében.
Az emléktábla örök emléket állít a kutatónak és embernek.
Dobai József (1927–2009) helytörténésznek, tudósítónak, a falu mindenesének, a helyi közösség javaslatára, 2018. május 11-én ünnepéjes
keretek között helyezték el a márványból készült emléktáblát a Boris Kidrič utca 31-es szám alatti szülői ház falára,
ahol egész életében élt. Dobai József négy monográfiában írta meg Torda történetét. Ennek az emléktáblának az elkészítését és elhelyezését is a Magyar Nemzeti Tanács támogatta
Az emlékművet és az emléktáblákat is a falu napja, illetve a búcsú alkalmából szokták megkoszorúzni.