cimer
cimer

Kedves Látogató!

Köszönti Önt Torda

Dobai János

Szeretettel köszöntöm azokat, akik az interneten barangolva településünk után érdeklődnek és ezáltal is jobban megismerik ezt a nagy múltú, szorgalmas emberek által lakott települést, amelyet ha személyesen is felkeresnek bizonyára örökre a szivükbe zárnak.

tovább



Hasznos linkek


vmpp

preduzetnici

opstina_zitiste

srbija

vojvodina

Előszó


Kedves Honlap látogató!

Tordán néhány évvel ezelőtt alakult meg aTorontáltorda falufejlesztési Alapítvány keretében a helyi Értéktár bizottság. A bizottságnak a feladata volt és maradt is, hogy a településen feltérképezze a helybeli, sajátos értékeket, amelyről Torda ismertté vált vagy majd ismertté válik.
Tordán is számos olyan érték van, amely emeli a közösségünk kulturális és eszmei értékét. Ahhoz, hogy becsülni tudjuk a jelent, értékelnünk és tisztelnünk kell a múltunkat. Ezért feladatunk volt és maradt is, hogy felfedjük és gondozzuk azokat az értékeket, amelyek helyben fellelhetők és elsősorban is csak településünkre jellemzőek. Azonban az értékeink csak akkor maradnak meg értéknek, ha azokról nem feledkezünk meg, ha azokat életben tartsuk.
Ezért mindannyiunk feladata, a Tordán élőknek, de az innen elszármazottaknak és mindenkinek, akinek Torda szívügye, hogy megőrizzük értékeinket, azokat megbecsüljük,ápoljuk és továbbadjuk azokat az utánunk érkezőknek.
Az értéktári bizottság ajánlatai alapján eddig hét helyi érték került be a vajdasági magyar értéktárba, éspedig a Torda Krónikái Dobai József tollából, a Guduc kalács, a Nepomuki Szent János templom, Torda rendezvényei, a Szent István mellszobor, a Dr. Berényi János Emlékház és a tordai gyógyvíz (illetve keserűvíz). Ezeket mutatjuk be most részletesen a honlapunkon.
Azonban úgy értékeljük, hogy ezeken kívül van még sok helybeli érték, amelyeket fel kell fedeznünk és meghagynunk az utókor számára. Ezért felkérünk mindenkit, helybelit és azokat, akiknek szívügye Torda, hogy ajánlataikat, meglátásaikat tegyék meg és azt juttassák el a Torontáltorda Alapítványnak ( 23214 Torda, Tito Marsall 1 , email torontaltorda@gmail.com telefon: 00 381 23 831020 )vagy jelentkezzenek személyesen a tordai Helyi közösségben.
А helyi értékek honlapon való megjelenését az anyaországi Agrárminisztérium támogatta.
Az értékeink megőrzése és bővítése reményében maradok tisztelettel,
Dobai János, az Alapítvány és a Helyi közösség elnöke


TORDA KRÓNIKÁI


Torda azon kevés szórvány magyar települések közé tartozik, amely büszkélkedhet saját monográfiával.
Ezért is Torda helytörténeti különlegessége a Torda krónikái című három kötetes (Torda Krónikája, Torda Krónikája II és Torda Krónikája III) helytörténeti könyvek.
Az első kötet 1989-ben jelent meg, a második 1990-ben, a harmadik meg 1998-ban. Ezeket egészítette ki a 2003-ban megjelent Torda jubileumi című kiadvány. Ezenkívül megjelent egy külön kiadás is 2012-ben (amely a három kötet balapján készült). 2008-ban megjelent szintén egy külön kiadvány a tordai Önkéntes Tűzoltó Egyesület százéves évfordulójára.
A könyveket Dobai József (1927-2009), helytörténész írta a gazdag saját dokumentumai, a levéltári anyagok és a helyiek elbeszélései alapján.
A könyvek, a Krónikák, nem tudományos igénnyel készültek, a célja az volt, hogy tovább adja mindazt, amit a szerző Tordáról, szülőfalujáról felkutatott. Az események feljegyzése során a tények és személyek felsorolására törekszik, inkább elbeszél, mint magyaráz, ahogy az a krónika műfaja megköveteli. A szerzőnek a könyvek megírásában a segítségére volt a gazdag élettapasztalata is, amelyre tevékeny társadalmi munkássága és a faluban zajló események részeseként tett szert. A szerzőt az a végy sarkalta, hogy faluja iránti szeretetét megossza az olvasóval, bemutatva annak gazdag múltját és részben jelenét is. A krónikák nemcsak a ma élő tordaiak és a Tordáról elszármazottak (és azok, akiket érdekelnek a helytörténetek), hanem az jövő nemzedék számára is érdekes és tanulságos olvasmány.

teszt



TORDAI GYÓGYVÍZ


A gyógyvízforrást 1923-ban fedezték fel és azóta 2000-ig, rövidebb - hosszabb megszakítással palackozták, Jordán, Torda Gyógyvíz illetve legtovább Szent György néven és forgalmazták, főleg Vajdaságban, de külföldön, elsősorban is Európában. A gyógyvíz vagy ahogyan Tordán nevezik „keserűvíz” valamilyen módon Torda névjegyévé is vált. A palackozás idejéből magmaradt elemzések kimutatták, hogy a víz többek között mátrium-magnéziumot, szulfát-hidrokarbonátot, szelént tartalmaz és a magas ásványi savakat tartalmazó ásványvizekhez sorolható. Hatással van az emésztési szervekre, mint amilyen az epe, a máj és a vese és normalizálja a működésüket. Gyógyítóan hat a szívműködési és vérnyomási zavarokra, továbbá gyógyítja a gyomorsavtúltengést, az epehólyag gyulladást, az epekövesedést és az aranyeret. A forrás a szubartézi vízforrások közé tartozik. A vizet több alkalommal is kivizsgálták, híres intézmények és egyének, a belgrádi egészségügyi intézetben 1959-ben gyógyvízzé is nyilvánították. A gyógyvizet több forrásból kapják, de legtovább a Szent György forrás volt kiaknázva.2020 óta sajnos a gyógyvízforrás nincs használva.
Torda közelében két termálvíz forrásra is bukkantak, 1200 illetve 2200 méter mélyen, 55 illetve 72 fok hőmérséklettel. A gyógyvíz újból legjobban a termálvízzel együtt volna hasznosítható ,mégpedig egy gyógyfürdő keretében a beteg,de az e3gészséges emberek részére is és ezáltal sajátos helyi jellegű ,csak Tordán található, gyógy-és termálvízzé válhatna. A helyi önkormányzat ezért várja a befektetőket, támogatókat, akik hajlandóak volnának segíteni e terv megvalósításában.

teszt



NEPOMUKI SZENT JÁNOS TEMPLOM


Tordán az első nádfedeles templom 1803-ban épült, amelyet május 16-án szenteltek fel és így Nepomuki Szent Jánost választották a templom és a falu védőszentjének. Pejacsevitch János tordai földbirtokost is akkor jegyezték be Torontál vármegye nemes családjainak névjegyzékébe, aki a templom építésének költségeit is fedezte.
Az új, ma is fennálló római katolikus templom építését 1846. június 2-án kezdték el és 1848 december 22-én fejezték be, amelyet a tordai születésű Mihailovics József akkori püspöki titkár (későbbi zágrábi bíboros érsek) szentelte fel. A templomot gróf Pejácsevich Péter építette. A templom védőszentjének Nepomuki Szent Jánost választották. A templom a két harangját (kis és nagyharang) 1858-ban kapta, a Jézus szíve oltár meg 1894-ben épült. A templomon azóta már több kisebb –nagyobb felújítást végeztek. Az új oltárt 1978-ban szentelték fel. Legutoljára 1992 és 1998 között valamint 2012 és 2014 között folytak jelentősebb felújítási munkák. A templomhoz tartozó új parókia 1967-ben épült, a temetőben a kápolna 1832-ben épült (2008-ban bővítették és újították fel). A templom gótikus stílusban épült és államilag védett épületnek számít.

teszt
teszt



HAGYOMÁNYŐRZŐ RENDEZVÉNYEK


Torda a hagyományőrző rendezvényeiről is híres.
A Tordai Művelődési Napok közművelődési rendezvényt 2020-ban már 19. alkalommal tartották meg. Ez a rendezvény a vajdasági magyarság az egyik leghosszabban tartó kulturális rendezvénye, amely február elejétől március végéig tart minden évben, általában több mint húsz különböző programmal. A rendezvény célja a helyi hagyományok, kultúra ápolása, bemutatása, de egyúttal más egyesületek, csoportok bemutatkozása egész Vajdaság területéről, de külföldről, Magyarországról és Romániából is. A rendezvényen minden korosztály találhat magának való programot, mivel vannak zenés-táncos- vidám estek, koncertek, színelőadások, kiállítások, könyvbemutató, gyermek- és alkalmi műsorok, szakelőadások, könyvbemutatók, kalácsverseny. Külön ki kell emelni a több hétig tartó rendezvénynél a három Kárpát-medencei Torda ( Torontáltorda, Bihartorda és Aranyostorda ) találkozóját és közös művelődési műsorukat, amely szinte egyedülálló esemény az egész Kárpát- medencében. A művelődési házban sorra kerülő rendezvénynek mindig több ezer résztvevője és nézője van.
A falunap-templombúcsú Torda legrégebbi ünnepe. 1983-ig csak a templombúcsút ünnepelték, de azóta ezzel együtt ünneplik a falunapot is, mégpedig mindig május 16-hoz, Nepomuki Szent János védőszent napjához legközelebb eső hétvégén. Az évek során a szórványmagyarság egyik legismertebb, legtartalmasabb és legtömegesebb rendezvénye, ünnepe lett, amelyen érdemes ott lenni. A több napos nemzetközi rendezvényen, számtalan program várja a helybelieket és az idelátogató több ezer vendéget, polgárt ( külföldről is ). Ismerté vált többek között a hagyományos csirkepaprikás főzőversenyével (amely szintén helyi sajátosság), a legismertebb magyarországi és vajdasági lakodalmas és rock zenekarok koncertjeivel, gazdag és tartalmas művelődési műsoraival, a horgászversennyel, a nagyszabású kirakodó vásárával.
A Kukoricafesztivál hagyományápoló, helyi szokásokat bemutató rendezvényre 2020-ban immár 12. alkalommal kerül sor szeptember hónapban. Célja, hogy bemutassa szüleink, nagyszüleink őszi mezőgazdasági termékeinek betakarítási szokásait, elsősorban is a kézi kukoricatörő verseny által, amely által szinte egyedülálló ilyen jellegű rendezvénye a vajdasági magyarságnak. A versenyen kívül programon van többek között a hagyományos magyar ízek főzőversenye, pálinka verseny, az őszi termékekből készült ételek bemutatása, gyermek versenyek és foglakozások, művelődési műsor, ismert népzenekarok és énekesek koncertjei, kézműves vásár. A rendezvényre több ezren látogatnak el egész Vajdaság területéről, de Magyarországról és Romániából is.
A rendezvényeknek a célja a hagyományok, a kultúra és az anyanyelv megőrzése mellett egyben a falusi turizmus fejlesztése, identitásunk megőrzése és megmaradásunk is a szórványban.

teszt
teszt
teszt



DR. BERÉNYI JÁNOS EMLÉKHÁZ


Dr. Berényi János ( 1954-2015) növénynemesítő,egyetemi tanár, növényi genetikus, a Tordaik Klubjának titkára majd elnöke volt. Nevéhez fűződik több mint 38 növény sikeres nemesítése. Sokat foglalkozott az alternatív növények kutatásával, amelyek közül is legszívesebben a tökökkel. Többek között a nagykikindai töknapok főszervezője is volt. Szülői házát (az udvarral együtt)Tordán 2016-ban emlékházzá alakították, ahol többek között a világ minden tájáról beszerzett, egyedülálló seprűgyűjteménye is található. Ezenkívül gazdag tök- és maggyűjtemény,de régi a szülői házban használt,értékes, ma már ritkaságba menő, bútorok és tárgyak is várják az idelátogatókat. Az emlékház különlegessége a multimediális központ, szoba, ahonnan távoktatás, tanácskozások is folyhatnak. Az emlékház egész évben nyitva tart.
Az emlékház gondozója a Tordaiak Klubja és Tordán a Boris Kidrics utca 75-ös szám alatt található.

teszt
teszt



SZENT ISTVÁN MELLSZOBOR


Tordán a helyi közösség javaslatára 2014. október 13-án avatták és szentelték fel a művelődési otthon előtti téren Szent István bronzból készült mellszobrát, amely a település első ( és azóta is egyetlen) köztéri emlékműve. Az emlékművet Pásztor István, a VMSZ és a Vajdasági Képviselőház elnöke, Dr. Németh László, megyéspüspök valamint Dobai János, a helyi közösség elnöke avatták fel.
A szobor Vékony Lajos szabadkai keramikus iparművész alkotása, amely ifj. Antal Mihály, szintén szabadkai mester öntödéjében készült. Szent István mellszobra tordai felavatásának idején a harmadik Szent István emlékműve volt Vajdaságban és a mai napig is egyedüli Bánságban és egyben Vajdaságban is az egyetlen bronzból készült mellszobor. A művészek Szent Istvánt fiatalkori alakját ábrázolták, olyan szeretetre méltó egyéniségként, aki nagyon sokat tett a magyarságot, megadva a magyarságnak a saját államát. A mellszobor érdekessége, hogy a fején levő koronán a kereszt egyenesen áll, hiszen Szent István életében a kereszt így állt és csak később, halála után görbült el. A vállán a királyi palást tűnik fel. A mellszobor környékét is rendezték, színes téglákkal rakták ki és világítással látták el, hogy ezáltal is minél jobban kiemeljék a mellszobrot a település központjában.
A mellszobor olyan érték lett, amely összekovácsolja, méltóságosabbá és magasztossá teszi az itteni szórványmagyarságot és egyben Torda egyik szimbólumává vált.

teszt
teszt



GUDUC KALÁCS


A guduc kalács jellegzetes ünnepi étel Tordán. Még ma is szinte minden háznál ott van az asztalon, különösen karácsonykor és húsvétkor valamint a lakodalmak alkalmából. Az elkészítése is jellegzetes kelt sertéstésztából készül, a fonása pedig négy szálból áll, a háromas fonattal összeállított kalácsot a negyedik szállal tekerjük körbe.
Az elkészítése a következőképpen történik: Az élesztőt felfuttatjuk 2 dcl cukorral. A két darab egész tojást, a zsírt, a cukrot és a margarint jól ki kell kavarni, majd ezt összemorzsoljuk a liszttel és hozzáadjuk az élesztőt és a maradék tejet. Végeredményként puha tésztát kell kapni. Kelesztés után a tésztából hét cipót csinálunk, majd a cipókat kinyújtjuk és pihenni hagyjuk. Közben a margarint, a tojás sárgáját, a sót és a borsot kikavarjuk. A kinyújtott cipókat megkenjük ezzel a masszával és újból pihenni hagyjuk. Pihenés után szétnyújtjuk, mint a rétest, hogy a szélei is rajta maradjanak a tésztán. Ezután összekeverjük, megfonjuk és gombócot készítünk belőle. A gombócokat előre kizsírozott kis lábasokba tesszük és egy órát pihentetjük a lábasokban. Mielőtt kisütjük, a tetejét megkenjük tojással és sóval. 220 fokra előmelegített sütőben sütjük. Miután kivettük a sütőből a tetejét megkenjük olajjal és már is kész is a fogyasztásra.

teszt



EMLÉKMŰVEK, EMLÉKTÁBLÁK


Tordának több helyi jellegzetességű emlékhelye, emléktáblája, kopjafája is van, amelyek helyi eseményeknek, illetve helyi, köztiszteletben álló személyeknek állítanak méltó emléket.
Az első világháborúban elesett helybeli honvéd katonák emlékére a kápolnában a Fájdalmas Szűz Mária szobor talapzatára az akkori plébános, Prém Péter egy réztáblára vésettette fel az áldozatok nevét még az 1920-as évek elején. A plébános 150 tordai áldozatról tudott. Az első világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából a helyi közösség 2018. május 11-én márványból készült emléktáblát helyezett el ünnepélyesen a kápolna külső falára, melyre újból felírták az áldozatok nevét, így állítva örök emléket nekik. Az emléktábla elké- szítését a Magyar Nemzeti Tanács támogatta. Az emléktáblán 117 honvéd neve szerepel, akik az orosz és az olasz fronton estek el.

teszt
teszt

A legrégebben felállított emlékmű a művelődési otthon előtt áll (régebben a volt község- háza falán volt kifüggesztve), amelyet 1951. november 29-én állítottak a helybeli polgárok, és a második világháború tordai áldozatainak állít emléket. A második világháborúban 36 tordai esett el a harctereken, és az ő a nevük szerepel a márványtáblán. A Helyi közös és a tordai Nyugdíjas Egyesület tagjai viselik gondját az emlékműnek. Meg kell említeni azt is, hogy a háború alatt vagy közvetlenül a háború után, több helybeli polgár, akik állítólag a németeket támogatták, a partizán terror áldozataivá váltak.
teszt

A település első kopjafáját a templomkertben állíttatta 2004-ben Nick Ferenc, a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke, az aracsi Pusztatemplom tiszteletére. Ebben az évben a rossz idő miatt a helyi Aracs Hagyományápoló Egyesület Tordán tartotta az aracsi Emléknapot, és nem a Pusztatemplomnál, ezért került a kopjafa a templomkertbe, és nem az aracsi Pusztatemplomhoz.
teszt

A másik kopjafát a művelődési otthon előtt 2010. március 15-én állították fel. A kopjafát Bihartorda, Torontáltorda anyaországi testvértelepülése ajándékozta a településnek az 1848-as forradalom és szabadágharc emlékére, valamint abból az alkalomból, hogy a szabadságharc alkalmából, március 15-én, a Duna Teevízió egész napos élő műsort sugárzott Tordáról, amelyet az egész Kárpát-medence magyarsága láthatott. A 1848-as forradalom szele, mondhatnánk úgy is tüze, Tordát is megérintette. A Historia domus Parochiae Torda 1869-es évi bejegyzésében az akkori plébános a templom teljes felújítása után a következőket jegyezte be: „Igaz mindez korábban is létre jöhetett volna, ha a 48/49-es szerencsétlen forradalom el nem pusztította volna községünket, és földönfutóvá nem lettünk volna, úgyhogy visszatérve a tűzhelyeinkhez csak romokat, kormos alakat és hamut találtunk, egy megrabolt templomot, és így kétszer kellett az ABC megtanulni, hogy most örömmel élvezhessük és szemlélhessük a fennállottakat az egyházunk tekintetében”. A kopjafa erre is emlékezteti a tordaiakat.
teszt

Ezen kívül még egy emlékhelye is van településünkön. Ez pedig a 2003-ban a templomkert sarkánál elhelyezett emlékkereszt. Az emlékkeresztet a falu első iskolájának és templomának 200. valamint az un. „megörökülés” 100. évfordulója alkalmából állította tordai helyi közösség és az egyház. Az emlékhely és a kereszt Fejes István, amatőr festő, Fürtön István, fafaragó és még néhány helybeli polgár közös munkája. Ez egyben jelképe és megtartó ereje a jobb időket is megélt magyar településnek, közösségnek, az itt élők üdvössége, menedéke, vigasza, oltalma. Az emlékkereszt méltó és örök emléke falunk múltjának, de a jelenének és jövőjének is.
teszt

Három helybeli, közismert, köztiszteletben álló személy is kapott emléktáblát.
A településen az első emléktáblát Fejes Istvánnak (1943-2004) 2011. november 26-án állította a Tordaiak Klubja a Kis Ferenc utca 87-es szám alatti a szülőházán. Fejes István helybeli amatőr festő volt, aki szebbnél-szebb olajfestményeivel, portréival, tájképeivel, rajzaival ismertté vált nemcsak a faluban, hanem egész Vajdaságban és külföldön is. Torda múltját örökíti meg vásznain, a vert falú, kis ablakos, fehérre meszelt házakat, a kihalt téli tájat, az itt élő embereket, csendéleteinek alkotó része a mindennapi kenyerünk, a tejesköcsög és a szalonna. Nagyon sok önálló és közös kiállítása volt a szülőfalujában, Belgrádban, Újvidéken Szabadkán és külföldön is. Hagyatékáról a Tordaiak Klubja gondoskodik. Évente Fejes festőtábort is szerveznek a helyi Ady Endre iskolában, ekkor szokták megkoszorúzni az emléktáblát is.
teszt

Dr. Berényi János (1954–2015) egyetemi tanár, neves tudós, növénynemesítő, a Tordaiak Klubjának több éves elnökének, 2016. július 15-én, a születésnapján, leplezték le a szintén márványból készült emléktáblát a Boris Kidrič utca 75-ös szám alatti szülői ház falán, amely azóta Emlék-ház is. A tábla elhelyezését a Magyar Nemzeti Tanács támogatta, a Tordaiak Klubja szervezésében. Az emléktábla örök emléket állít a kutatónak és embernek.
teszt

Dobai József (1927–2009) helytörténésznek, tudósítónak, a falu mindenesének, a helyi közösség javaslatára, 2018. május 11-én ünnepéjes keretek között helyezték el a márványból készült emléktáblát a Boris Kidrič utca 31-es szám alatti szülői ház falára, ahol egész életében élt. Dobai József négy monográfiában írta meg Torda történetét. Ennek az emléktáblának az elkészítését és elhelyezését is a Magyar Nemzeti Tanács támogatta
teszt

Az emlékművet és az emléktáblákat is a falu napja, illetve a búcsú alkalmából szokták megkoszorúzni.



HELYI SZOKÁSOK


Az elmúlt évszázadokban, évtizedekben sok helyi szokás alakult ki a településünkön. Többek között ilyenek voltak a Luca-napi, az aprószenti szokások, az újévi köszöntés, a háromkirályok köszöntése, a farsangolás és a Szent Iván-éji szokások. Sajnos ezek mára már kivesztek. Szerencsére néhány szokás még a mai napig is, ha szerényebben is, de megmaradt, mint helyi jellegzetesség.
Ezek közül meg kell említenünk a pünkösd napi szokást. Pünkösdöt megelőző éjszaka a fiúk a lányas házak nagykapuját felvirágozták, kidíszítették bodzával, pünkösdi rózsával, viszont azoknak a lányoknak a házát, akiket valamilyen oknál fogva nem szerettek a fiúk, például nagyon válogatósak volt, nem kellet nekik egy fiú sem, esetleg csalfák voltak, ott bizony szalmát szórtak a ház elé, hogy megcsúfolják az ott lakó lányt. Ilyenkor a szülők egész éjszaka őrködtek, ha véletlenül szégyen éri a házat, azt azonnal eltakarítsák, nehogy a templomba igyekvők meglássák a szemetet az utcán.
teszt

Részben élnek még a lakodalmi szokások is, sajnos az utóbbi időben nagyon kevés a lakodalom, ha van is nem a családi háznál tartják. A tordai szokás szerint két helyen, a vőlegény és a menyasszony házában is külön-külön volt a lakodalom. A lakodalomba vőfények hívják a vendégeket külön erre az alkalomra készült versikével, feldíszített kerékpárral és felvirágzott vőfélybottal. A lakodalmi előkészületekre (tésztakészítés, sü-teménysütés, favágás, disznóvágás), személyesen hívták meg a legközelebbi rokonokat, barátokat, szomszédokat. A tésztagyúrás és a favágás a lakodalom előtt egy héttel történik. A süteménykészítés, a baromfi-és sertésvágás, a sátrak díszítése pedig a lakodalom előtti héten van. A lakodalom másnapján a vőlegényes násznép kállátóba ment a menyasszonyos házhoz megnézni az újasszonyt.

teszt
teszt



ÚRNAPI KÖRMENET ÉS ÚRNAPI SÁTOROKK


Tordán ma is élő hagyomány az úrnapi körmenet és az úrnapi sáto-rok. Úrnapja minden évben pünkösd utáni második csütörtökön van.
Tordán emberemlékezet óta voltak úrnapi körmenetek, csak más formában, mint ma. Az idősek emlékezete szerint úrnapjakor a falu négy pontján faágakból, gallyakból sátrakat emeltek, melyeket fehér lepedőkkel borítottak le és virággal díszítettek a hívek. Minden sátorban egy kis oltárt emeltek, amelyre keresztet, gyertyát és az utolsó vacsora képét tették. A sátor akkora volt, hogy a plébános úr bemehetett oda. Tordán a Nagy utcán (ma: Boris Kidrič utca 5. szám) Lőrik Illés portáján egy kis épített kápolna volt. Ezt úrnapján kinyitották, kidíszítették, felvirágozták, és ez volt a stáció első állomása. Minden sátornál egy-egy evangéliumot olvasott fel a pap, megszentelte a helyet, majd a körmenet továbbment. A Kisutcán (Kossuth Lajos utca), fel a Tóth utcán (Ady Endre utca) és a Bilics utcán (Tito marsall utca) a plébániáig, aminek az udvarán újabb sátor volt. A szertartás után a Nagyutca (Žarko Zrenjanin utca) másik szárnyába Vastag Ilona háza előtti sátor volt a harmadik stáció. A negyedik, egyben az utolsó a templom udvarában a bal oldalon volt felállítva. A körmenetben a falu apraja nagyja részt vett szigorú felvonulási rendben. Elöl a kereszt, majd következtek a Mária-lányok a lobogókkal, a gyertyavivők, akik általában az egyháztanács tagja voltak, négy férfi vitte a supellátot (a baldachin népies elnevezése), alatta a plébános az Oltáriszentséggel, a kántor és az énekesek után a Mária-lányok, a fiatal férfiak, majd a falu népe.
A másodig világháború után egy ideig betiltották a körmenetet, de utána a templom udvarában újból meg lehetett tartani, ami a mai napig fennmaradt. Úrnapján a templomkertben négy fehér sátort állítanak, szimbolizálva a négy égtájat, de a falu négy részét is. Ma már nem faágakat használnak, hanem vasrudakkal könnyen összeállítható vázat gazdagon díszítik fehér anyagokkal, csipkékkel. Belül kis oltárt állítanak kereszttel, szentképekkel. Kívül-belül virággal borítják be a sátrakat és azok környékét. A körmenet a templomból indul. Legelöl a gyerekek kosarakból virágszirmokat hintenek a földre, majd a már előbb említett sorrendben vonulnak a hívők. Nagy megtiszteltetés aktívan részt venni az ünnepi körmenetben. Minden úrnapi sátornál megáll a menet, a pap felolvassa az evangéliumot és megszenteli a sátort és a hívőket. Végül visszatérnek újból a templomba, ahol a pap befejezi az ünnepi szertartást. A hívők ezután a sátrakban megszentelt virágokból egy kis csokrot vesznek magukhoz, és hazaviszik, amit az eresz alá tesznek, így védve a házat a viharoktól.
Az Úrnapja Tordán a mai napig az egyik legtöbb hívőt vonzó egyházi ünnepnek számít, generációról generációra száll át a sátorállítás szokása.

teszt
teszt
teszt



CSIRKEPAPRIKÁS


A csirkepaprikásnak a fő jellegzetessége itt Tordán, hogy házilag nevelt csirkéből készül, felhasználva annak minden részét. A paprikásnak elengedhetetlen tartozéka a krumpli és a nokedli, amely jellegzetessé teszi itt Tordán a csirkepaprikást. Ugyanakkor szombati napon minden tordai családban csirkepaprikást készítenek ebédre, mert arra nem kell annyira odafigyeli, és az asszonyok közben takaríthatnak, készíthetik elő a vasár- napi ebédhez valót. Nyáron, amikor megjelenik az első borsó, a csirkék is már akkorák lesznek, hogy lehet őket vágni. Nincs is annál jobb kombiná- ció, mint a fiatal csirkéből készült paprikás, amelybe a főzés vége felé beleöntünk tetszés szerinti mennyiségű borsót, és persze ehhez új burgonya illik. Minden frissen szedett, vágott, és ez felejthetetlen ízt ad ennek az ételnek. Ez a recept is a háziasszonyok találékonyságát mutatja, mert sok volt az éhes száj, a csirke még kicsi, de így borsóval nokedlival szaporítva már mindenki jól lakhatott. A paprikás népszerűsége miatt szervezzük hagyományosan a falunap alkalmából a csirkepaprikás főzőversenyt.

Hozzávalók:

• 1 egész csirke (feldarabolva, aprólékokkal együtt)
• 3 nagyobb fej vöröshagyma
• só ízlés szerint
• 1-2 evőkanál zsír
• 0,5 kg krumpli
20 dkg borsó ízlés szerint
• víz
• őrölt pirospaprik,
• egy kevés szemes bors

Elkészítése:

A vörös hagymát megtisztítjuk, felaprítjuk és üvegesre pároljuk a zsíron. A csirkehúst megtisztítjuk, felaprítjuk és a hagymával együtt tovább pároljuk. Amint megpuhult a csirkehús beletesszük a sót, az őrölt piros paprikát, valamint a szemes borsot. Felöntjük vízzel és a meghámozott, felkockázott krumplit is hozzáadjuk, a borsót csak a legvégén adjuk hozzá, mert 10-15 perc alatt megfő. Az étel elkészítése körülbelül egy órát vesz igénybe.

teszt